Kicsit módosítottunk a pontozási rendszerünkön, amit eddig nem használtunk ki elég alaposan, és ti is gyakran kérdeztetek róla. Innentől fogva igyekszünk következetesen ragaszkodni az alább lefektetett skálához.
A pontozás alapvetően minden magazin esetében megosztó témakör, a Shock! esetében sincs ez másképp. Főleg annak fényében, hogy 1998 óta létezünk, és ugyan a mostani stáb magja hosszú évek óta állandónak tekinthető, előtte többször is teljesen kicserélődött a szerkesztőség. Emellett többször is ide-oda tolódtak a hangsúlyok a számszerű értékeléseknél, sőt, akár egyénileg is módosulhattak az évek során a szempontok. Mindez azt eredményezte, hogy ha valaki csak úgy random tallózgat a lemezkritikák között, komoly következetlenségekre figyelhet fel a pontoknál. Kommentekben, emailekben, élő beszélgetésekben visszatérő kérdésről beszélünk, mi magunk is éreztük, hogy akadnak problémák e téren, így úgy döntöttünk, egységesítjük a pontozási szisztémát.
Nem titok, hogy házon belül is komoly agyalás, sőt, vita előzte meg a döntést, amelynek során ötletként a százalékos megoldás is felmerült, sőt, még az is, hogy a jövőben egyáltalán ne értékeljünk számszerűen, a szöveges recenzió úgyis tükrözi a szerző véleményét az adott albumról. Ezt végül persze elvetettük, de az például tényleg egy hajszálon múlott, hogy nem váltotta fel a tízes osztályozást az ötpontos rendszer. A végső kompromisszum azonban egy olyan tízes skála lett, amihez innentől fogva (vagyis nagyjából októbertől) mindenki igyekszik tartani magát, vagyis a dolgok ezen része – remélhetőleg – nem lesz többé kérdés. Mert ugye minek is tagadnánk, ha némileg sarkítjuk a helyzetet, eddig nagyjából így pontoztunk: 5-tel bezárólag – szar, 6 – elégséges, 7 – közepes, 8 – jó, 9 – jeles, 10 – kitűnő. Kutathatnánk, miért alakult ez így, de sok értelme nincs, a lényeg, hogy nem használtuk ki a tízes rendszer adta lehetőségeket. Ezt most igyekeztünk árnyalni, így innentől fogva nagyjából ezt takarják a pontszámok:
10 – hibátlan mestermunka, amire évek múlva klasszikusként fogunk visszaemlékezni
9 – stílusában kiemelkedő lemez
8 – élvezetes, de nem eget rengető album
7 – becsületes iparosmunka
6 – pozitív felé billegő mérleg egyértelmű gyenge pontokkal
5 – közepes teljesítmény
4 – átlag alatti produkció
3 – gyenge, még épphogy hallgatható album
2 – csapnivaló lemez
1 – kiemelkedően rossz album, érthetetlen, hogyan jelenhetett meg
0 – teljesen értékelhetetlen, totálisan hallgathatatlan
Nyilván lehet további szőrszálhasogatást folytatni arról, mi határolja el egymástól a becsületes iparosmunkát és az élvezetes, de nem eget rengető albumokat, netán a csapnivalót a kiemelkedően rossztól, ám ezt inkább meghagyjuk nektek, bár talán azért így is érezni lehet a hangsúlyokat. A legfontosabb, hogy visszamenőleg természetesen nem nyúltunk bele semmibe, de innentől fogva a fenti pontozási rendszer az irányadó.