Toto: 40 Tours Around The Sun

A Toto esetében már kvázi rutinszerűvé vált, hogy egy-egy koncertanyag megjelenése valamilyen jubileum körül forog, így viszonylag kevés dolog lehet kézenfekvőbb a most aktuális negyvenedik évforduló megünneplésének megörökítésénél. Mindez abszolút rendjén is van, a „negyven éve együtt" mottó ráadásul esetükben komoly valóságalappal bír (az értelmezést rátok bízom)... Cseppet azért fájlalom, hogy ezáltal pályafutásuk rengeteg izgalmas koncertkörútjának csupán töredékrésze kerül széles körű nyilvánosság elé, de talán egyszer még az én kívánságom is teljesül, és előkerül pár fiókban pihenő felvétel a néhány éve felújított montreux-i (egyébiránt szédületes) bulihoz hasonlóan. Sok kortársukkal szemben náluk az teszi kifejezetten vonzóvá az ilyen jellegű kiadványokat, hogy turnéról turnéra nagy arányban kerülnek új elemek, sőt, nem ritkán valódi kuriózumok is a műsorukba. Az ünneplés okán most különösképp adja magát a dolog, és bátran kijelenthetem: a zenekar eddigi talán legérdekesebben összeválogatott szetlistájával van dolgunk!

Mivel évek óta rendszeres látogatója vagyok a Toto koncertjeinek, tisztában vagyok vele, milyen nívót képviselnek élő muzsikálásaik mind a mai napig, az új anyag titokzatos felvezetése azonban furcsának tűnt. Egészen az utolsó másfél hónapig vajmi kevés információt kaptunk róla, hogy pontosan mit is tartalmaz a 40 Tours Arond The Sun, majd ezt követően is csupán visszafogott tempóban zajlott a promóció. Talán manapság már amolyan avétos tevékenységnek számít a zenei DVD-k forgalmazása, mindenesetre azért egy hasonlóan nagy formátumú zenekar esetében kissé furcsállom a nehézkes információáramlást... A sok találgatás közepette valamit azonban a kiszivárogtatott részletek alapján szinte biztosan elkönyveltem: itt bizony nincs okunk aggodalmaskodni.

Hiába, bármilyen elitista dumának is tűnhet, de azt hiszem, nyugodtan tekinthetjük ténykérdésnek, miszerint ez a zenekar a szakmaiság legtöbb aspektusát tekintve még így, veterán korban is veri a mezőny zömét. Mivel pedig nagyjából két héttel az itt rögzített este előtt volt szerencsém élő egyenesben is végighallgatni a műsort, bizton állíthatom: itt sincs sem csalás, sem ámítás. A Toto valóban erre a színvonalra képes jelenleg is, így hát arra biztatnám a fanyalgókat, és a felszínes szkepticizmussal operáló, vitriolos tollú névteleneket: dőljenek hátra, és élvezzék a muzsikát!

Ahogy elnézem az online eszmecseréket, még napjainkban is intenzív hitvitákat képes generálni az eredeti frontember, Bobby Kimball személye (leginkább tizenpár évvel ezelőtti produkciói okán), pedig már kilenc éve annak, hogy ezen a pozíción egy nála régóta fényévekkel alkalmasabb személy ténykedik. Joseph Williams annak idején egyébként szintén megjárta a maga poklát a rock'n'roll mókuskerékben, az újraegyesülés óta azonban minden mikrofon mögötti rezdülése arról tanúskodik, hogy nem érdemtelenül kapta meg a zenekartól második sanszát. A 2000-es évek elején egyre aggályosabbá váló szólóénekkel kapcsolatos problémák Joseph visszatérése óta gyakorlatilag megoldódni látszanak, és bár a legutóbbi DVD anyag óta ismét felszöktek a kilók az énekesre, úgy tűnik, ez a hangképzésben a legkevésbé sem zavarja. Az újdonsült vendégmuzsikusok által ráadásul nagyszerű vokális támaszt kap. Bár a fafúvós hangszercsaládból mindenen (is) játszó Warrel Ham neve a hardcore rajongóknak talán ismerős lehet a régmúltból, azonban a basszusgitáron ténykedő Schem von Schroeck valóban újoncnak számít a zenekar berkein belül. Utóbbi kapcsán csak dobálom a hátasokat, amint a basszusjáték közben headsettel leénekli az ember haját. Cseppet sem zavarba ejtő, hogy miközben odaát efféle multifunkcionális csókák mászkálnak, idehaza olykor még egy megfelelő szólóénekest találni is embert próbáló feladat...

Bár jómagam már túlestem a „tesztkörökön", minden bizonnyal sokak számára az új koncertanyag jelenti az első találkozást az immáron Simon Phillips nélküli ritmusszekcióval. Nos, ezen a téren is csupa jó hírről számolhatok be: az idén ötödik éve velük játszó Shannon Forrest muzikalitása és profizmusa az első hangoktól tapinthatóvá válik. Érezhetően sokkal inkább Jeff Porcaro felől közelíti meg a dalok lüktetését, ami persze nem baj, sőt, a műsor retrospektív jellegű részeihez kifejezetten jól jön ez az „old schoolabb" szemlélet. Bár az eredetiséget tekintve nyilvánvalóan nehéz akár Porcaro, akár Phillips szintjéhez felnőni, azt gondolom, Shannon felkészültsége és stílusérzéke bőven igazolja a csapat választását. Mondjuk egy Lenny Castro-szintű perkás mellett eleve fel kell kötni a gatyát...

Az őstagok teljesítményét úgyszintén csak szuperlatívuszokkal méltathatom. Bár a zenekar performerének tekinthető Lukather a koncert első felében mintha kissé decensebb lenne a megszokottnál, a műsor közepére beékelt akusztikus mókázástól kezdve oldódni látszik. A kilométerekről felismerhető nyújtások és gurgulázások természetesen mindvégig a helyükön vannak, illetve az élet által megedzett kesernyés orgánumot is maradéktalanul megkapjuk. Nem mintha ezzel kapcsolatban bármikor is kétségek merültek volna fel... Amint pedig arra már a bevezetőben is utaltam, itt aztán tényleg nincs mód a komfortzónába süppedő, megúszós alibijátékra, ugyanis a műsorba rengeteg atipikusnak mondható elem került. Példának okáért nem mindennapi alkalom, amikor egy programban képviselteti magát a legtöbbször méltatlanul mellőzött Lea, a fusionbe hajló Jake To The Bone, sőt, ezúttal több ponton is megidézik a fekete báránynak számító Isolation albumot is! És akkor még mindig nem tettem említést a Toto-biográfiához csak közvetetten kapcsolódó, ám így is igen jelentős művek interpretációjáról, mint például Michael Jackson Human Nature-je (Steve Porcaro a zeneszerző!), illetve a Dűne általuk írt és hangszerelt zenéje. Egy szó mint száz: ha netán most érzed elérkezettnek az időt annak felderítésére, miért is oly jelentős fejezet a pop-rock irodalomban a Toto, akár innen is elindulhatsz.

A pátoszos jubileumokat nem különösebben kedvelem, a minőségi élő muzsikát annál inkább. Szerencsére előbbi jelen esetben fel sem merül, utóbbit viszont igencsak kiadós dózisban megkaphatjuk a 40 Tours Around The Sun által. Valami ilyesmit értek profizmus alatt.

A Toto június 27-én ismét Budapesten, a Papp László Sportarénában koncertezik. Részletek itt.