- Details
- Written by: Kiss Gábor
- Category: Klasszikushock
- Hits: 2025
Ha hozzám hasonlóan a '90-es években voltál tinédzser, valószínűleg szókincsed jelentős része származik olyan, ma már az internet hőskorát idéző, klasszikussá nemesedett baromságokból, mint a Bakta Rider, az igen jó tanuló, felsőzsolcai Robika, Pepi művészete vagy a Narancs, Tetves és Dugó trilógia. Hogy a Besenyő családot már ne is említsük. Ebbe a vonalba pedig tökéletesen illeszkedett az Akela 1996-os kurta punkalbuma (más olvasatokban Kurt-a-punk-al-bumm! vagy Kurt apánk, kinek-kinek ízlése szerint), a Földi örömök. Széles körben tartja magát a vélekedés, hogy minden lehetséges élethelyzetre létezik odavágó Akela-idézet, sőt, igazi profik komplett beszélgetéseket is le tudnak folytatni kizárólag Főnöktől kölcsönzött sorokkal.
- Details
- Written by: Király Zoltán
- Category: Klasszikushock
- Hits: 2381
New York vonzáskörzetének death metal színtere mindig különutas volt, főleg a jóval elterjedtebb floridai bandákhoz és a svéd láncfűrész-hangzásvilághoz képest. Az északkeleti parton olyan legendássá vált zenekarok forrongtak a death metal nagy robbanása idején, mint a sötét és súlyos Incantation, a legendás breakdownokat tökélyre vivő Suffocation vagy a disszonanciából doktori disszertációt író Immolation. Ráadásul legendásan kiegyensúlyozott karrierjük egy rakás klasszikussal gazdagította a stílus pantheonját, elég csak a Close To A World Below-ra gondolni, de később is olyan masszív lemezeket termeltek ki, mint a Shadows In The Light, vagy az abszolút újkori, szintén briliáns Atonement.
- Details
- Written by: Koroknai Balázs
- Category: Klasszikushock
- Hits: 2579
„In 1994 / Something else took control / They came and grabbed me / As I was sleeping in my bed..." Az ötvenöt éves Alf Peter Tägtgren nem egy feladós típus, zenekara, a Hypocrisy idén ünnepli fennállásának harmincötödik évfordulóját, ráadásul az a lemez, amellyel végérvényesen felhívták magukra a figyelmet, éppen három évtizede jelent meg. Ezen kozmikus együttállás fókuszpontjában az örökifjú Peter továbbra is egyetlen kérdésre keresi a választ, minden koncerten: mégis mi történt 1947-ben, Roswellben? Mert ahogy Arthur C. Clarke mondta: „Két lehetőség létezik: vagy egyedül vagyunk az Univerzumban, vagy nem. Mindkettő egyformán félelmetes."
- Details
- Written by: Danev György
- Category: Klasszikushock
- Hits: 2426
1990 nyarán megjelent egy album, amire a nagyközönség nem nagyon kapta fel a fejét, a zenészvilág és a vájtfülű zenehallgatók viszont annál nagyobb fantáziát láttak benne. A fura elnevezésű Toy Matinee néhány felső kategóriás stúdiózenész, egy feltörekvő fiatal tehetség és egy agilis zenei rendező projektje volt, ami a résztvevők predigréjének megfelelő muzikalitást rejtett, más szóval a maga idejében alig akadt párja. Az art pop és a progresszív rock határmezsgyéjén meghatározott zeneanyag utánozhatatlan stílusával és hi-tech megszólalásával jócskán megelőzte korát, ami persze azt is jelentette, hogy nem könyvelhetett el jelentős kereskedelmi sikert a mainstreamben. A tavaly harmincötödik születésnapját ünneplő korongot a szakértők ettől függetlenül ma is a rocktörténet nagyra becsült darabjai között tartják számon. Íme a története!
- Details
- Written by: Király Zoltán
- Category: Klasszikushock
- Hits: 3371
Ritka, hogy a címből meg lehet ítélni, milyen zenét fog tartalmazni az adott lemez. A kanadai Cryptopsy második albumát, a None So Vile-t kábé mindegyik death metal toplistán meg lehet találni, és sokakban felmerülhet a kérdés (ahogy bennem is régebben): miért pont ezt? Sok más gyors, komplex, kíméletlen death metal album létezik a világon, amely nem enged levegőt venni, és dobszóló stílusú géppuska-ritmusokkal, pincemély hörgéssel, komplex, nyakatekert riffeléssel operál. Régebben én is úgy voltam vele, hogy persze, nagyon jó ez az anyag, meg hibátlan is, de minden idők legszűkebb toplistáira feltenni némileg túlzásnak tűnt. Mai fejjel azért egyre inkább osztom ezt a nézőpontot.